Az Európai Unió elfogadta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszországgal szemben

Szlovákia is beadta a derekát.

Az orosz elnök már elfogadta a meghívást.
Kínában szeptember 3-án nagyszabású katonai parádét rendeznek a második világháború lezárásának nyolcvanadik évfordulója emlékére. Az esemény alkalmából Hszi Csin-ping államfő meghívta Vlagyimir Putyin orosz, valamint Donald Trump amerikai elnököt. Az orosz elnök már elfogadta a meghívást, Trump még nem reagált.
A három államfő találkozása kiemelt jelentőséggel bír a jelenlegi világpolitikai helyzetben, különösen, ha a közel-keleti, a tajvani és az ukrajnai helyzetet nézzük.
Összegyűjtöttük, a közelmúlt legfontosabb nemzetközi eseményeit, amelyek relevánsak lehetnek a találkozó szempontjából.
Mint a Mandiner is beszámolt róla, az Európai Unió július 18-án elfogadta az eddigi legszigorúbb szankciós csomagot Oroszországgal szemben. Az új büntetőcsomag egyik központi eleme az orosz energiaszektor további gyengítése, az olajexport korlátozása. A legtovább Szlovákia állt ellen a legújabb, 18. szankciós csomag elfogadásának, attól tartottak ugyanis, hogy a szankció részeként az orosz gáztól való függetlenség veszélyeztetheti az ország gázellátását.
Oroszország időközben reagált a szankciókra,
többnyire beutazási tilalmak kiszabásával.
Ezt is ajánljuk a témában
Szlovákia is beadta a derekát.
De nem csak az EU hozott szankciókat, hanem Kína is. Peking 14 emberrel és 41 jogi személlyel szemben hozott szankciókat, amelyek Azerbajdzsánban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Indiában, Kínában, Mauritániában, vagy Szingapúrban vannak bejegyezve.
Szintén nemzetközi jelentőséggel bír az ukrán parlament által július 22-én elfogadott törvény, amellyel lényegében megfosztanák függetlenségüktől a korrupcióellenes hivatalokat, és a főügyész hatásköre alá vonnák őket. Az intézkedés országszerte tüntetéseket váltott ki, valamint nemzetközi aggodalmat az ukrán korrupciós helyzet miatt. Azért is problémás Zelenszkijék legújabb törvénye, mert ez szembe megy az EU előírásaival, vagyis hátráltatja az uniós csatlakozást, amit Brüsszelben szeretnének minél hamarabb nyélbe ütni. Olyannyira, hogy a soros dán elnökség már Magyarország vétójogának elvételével fenyeget, csakhogy kedvezhessen a háborúzó Ukrajnának.
Ezt is ajánljuk a témában
Gond nélkül megfosztanának egy uniós tagállamot az őt megillető jogoktól egy háborúban álló ország csatlakozása érdekében.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elnök lépéseket ígért, de a korrupcióellenes intézmények továbbra is elégedetlenek.
A politikai csatározások közepette a harctéren is folyik a háború Oroszország és Ukrajna között. A NATO a napokban bejelentette, hogy újabb Patriot légvédelmi rendszerek érkeznek a következő hetekben Ukrajnába Amerika és Németország jóvoltából. Bár konkrét részleteket nem osztottak meg, feltehetően Németországból érkezhetnek majd a fegyverek, amelyeket később az Egyesült Államokból pótolnak.
Donald Trump amerikai elnök korábban megerősítette, támogatja újabb rakétarendszerek Ukrajnába küldését.
Ukrajna a Patriot rakéták legdrágább és a legkorszerűbbnek tekintett változatot kapja, a kinetikus (mozgási energiával) működésű PAC-3 MSE-ket, amelyek darabja 4,2 millió dollárba kerül. A rakéták árát az EU és a NATO fizeti ki Amerikának.
Nyitókép: Brendan Smialowski / AFP